1756. augusztus 29. | Kirobban a h�t�ves h�bor� Szerz�: Tarj�n M. Tam�s 1756. augusztus 29-�n t�madta meg II. Frigyes porosz kir�ly (ur. 1740-1786) serege a Habsburg Birodalommal sz�vets�ges Sz�szorsz�got, �s ezzel azonnal kiv�ltotta B�cs had�zenet�t. A konfliktus nyom�n hamarosan �ltal�nos h�bor� robbant ki, melyet az eur�pai nagyhatalmak h�rom kontinensen v�vtak; a porosz-osztr�k fronton eld�ntetlen�l, a gyarmatokon pedig brit gy�zelemmel v�gz�d� k�zdelmet k�s�bb Winston Churchill az "els� vil�gh�bor�k�nt" jellemezte. B�r az 1748-ban megk�t�tt aacheni b�ke �rtelm�ben II. Frigyes Poroszorsz�ga megszerezhette Szil�zi�t, a vesztes kir�lyn�, M�ria Ter�zia (ur. 1740-1780) nem mondott le v�gleg a gazdag ter�letr�l. A Habsburg Birodalom 1748 ut�n egy sz�vets�g szervez�s�be kezdett, mely paradox m�don v�g�l �gy �p�lt fel, hogy – az el�z� porosz-osztr�k k�zdelemhez k�pest – a nagyhatalmak oldalt cser�ltek: Sv�dorsz�g, Spanyolorsz�g �s Franciaorsz�g ez�ttal Ausztri�t t�mogatta, m�g Nagy-Britannia Poroszorsz�g mell� �llt.
A helyőrség elmenekült vagy fogságba esett. A királyné a magyarok lovagiasságára apellálva kíméletet kért, a városi tanács pedig egy nap alatt 235 ezer tallért szedett össze. Hadik október 17-én, a felmentő seregek érkezése előtt néhány órával távozott, és erőltetett menetben, de baj nélkül négy nap alatt visszaért az osztrák területre. A kaland során 88 embert vesztett, de 426 hadifoglyot ejtett, hét porosz zászlót zsákmányolt, a hadisarcról nem is beszélve. A gavallér huszártiszt Mária Terézia számára 24 pár női kesztyűt is kipréselt az ellenségtől − az csak később derült ki, hogy a németek csupa bal kézre valót küldtek. Porosz katonai tábor a hétéves háborúban