Egy sor feltétel már néhány nappal azt követően, április elején nyilvánosságra került, hogy lapunk elsőként megírta az új állampapír bevezetését. Ezek szerint a Magyar Állampapír Pluszra keresztelt kötvény futamideje 5 év lesz, a kamata pedig folyamatosan emelkedik. Az első félévben évi 3, 5, a második félévben 4 százalék lesz, attól kezdve viszont minden évben 0, 5 százalékponttal magasabb, így az ötödik évben eléri a 6 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ha valaki két évig megtartja az új papírt, több mint 8 százalékos hozamot realizál – közölte áprilisban több fórumon is az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz tartó Barcza György. Minek nevezzelek? Az új papírt bármikor vissza lehet váltani, s aki ezt a Magyar Államkincstárnál teszi, attól csak 0, 25 százalékos jutalékot vonnak le. Kivéve a kamatforduló napja körüli 10 napos időszakot, amikor még ennyit sem, így a befektető száz százalékos árfolyamon visszakapja a tőkéjét. Barcza közlése szerint az a pénzügyi szolgáltatóktól függ majd, lehet-e majd előzetesen rendelkezni arról, hogy ebben a bizonyos 10 napban történjen a visszaváltás.
A rugalmas kiszállási lehetőség miatt, ha 5 százalék lenne az infláció (ne legyen! ), akkor még a befektetők közismert tehetetlensége (a sok befektető lassan mozdul meg) mellett is kevesen fognak a 4, 95 százalékos éves kamatozásban maradni, amikor egy infláció + 150 bázispontos kötvény már 6, 5 százalékot fizet majd. Államadósság-finanszírozás szempontjából ezért nem tűnik a legjobb eszköznek a MÁP Plusz, mert az ÁKK nehezen számolhat előre: nehéz megmondani, hogy az öt éves papírban átlagosan mennyi ideig maradnak majd bent ténylegesen a befektetők. Monetáris szigorítás helyett Forián-Szabó Gergely, az Amundi befektetési szakemberének gondolatát ellopva, az ÁKK ezzel a termékkel voltaképpen átvállal valamit az MNB által halogatott monetáris szigorítási feladatból. " Egy klasszikus monetáris szigorítás úgy néz ki, hogy a jegybank kamatot emel, ezzel hűti a gazdaságot, többen tartják onnantól rögzített kamatozású papírokban a pénzüket, mint közvetlenül részvényekben, vagy más reálgazdasági befektetésekben.
Alapvetően a következő megtakarítási formákból áramlott a pénz az új állampapír felé: Az értékesítés első heteinek tapasztalatai alapján az induláskor a lakosságra a meglévő megtakarításainak átcsoportosítása volt jellemző. A lakosság állampapír-portfóliójának átrendeződése és a MÁP+ iránti kivárás legnagyobb mértékben az Egyéves Magyar Állampapírok (1MÁP) visszaváltásában és csak részleges megújításában tükröződött, amely mellett a 2MÁP esetében sem került megújításra egy nagyobb lejárat. Ezek mellett egyéb lakossági papírok (FMÁP, BMÁP, KTJ+) állománya is csökkent, amit a visszaváltások mellett az is támogat, hogy ezekből június óta nincs új kibocsátás, így a lejáratokat a lakosság nagyrészt MÁP+ papírokba forgatja. A visszaváltások közé számíthatók az állampapírba fektető kötvényalapokból kiáramló források is, amivel együtt csökkenő tendenciát mutat az állampapír-befektetések visszaváltásából származó források aránya. Számottevő lehetett a bankbetétből és a készpénzből finanszírozott vásárlások értéke is.
Futamidő végén az utolsó, lejáratkori kamatfizetési napon forintban kifejezett kamatösszegre jogosult a MÁP Plusz tulajdonosa. A kamat mértéke: az első félévben évi 3, 5% a második félévben évi 4, 0% 2. évben évi 4, 5% 3. évben évi 5, 0% 4. évbenévi 5, 5% 5. évben évi 6, 0% A lejáratkor elérhető maximális hozam mértéke (egységesített értékpapír hozam mutató – EHM): 4, 95% Kibocsátás napjától a lejárat napjáig terjedő 5 éves időszakra (a lejáratkor) fizetendő teljes kamat mértéke 27, 35%. A Magyar Állampapír Plusz utáni kamatbevétel adómentes. A Magyar Állampapír Plusz vásárlói A Magyar Állampapír Pluszt belföldi és külföldi magánszemélyek (devizabelföldi és devizakülföldi természetes személyek) vásárolhatják meg. Nyilvános forgalomba hozatal módja 2019. június 3-tól a Magyar Állampapír Plusz jegyzés útján – egymást követő egyhetes időszakokban – kerül forgalomba hozatalra. A jegyzési időszak alatt névértéken, azaz 100, 00%-os árfolyamon vásárolható meg. A futamidő a jegyzés lezárását követő első munkanaptól kezdődik.