102. oldal Ha egy magas, sötét erdőben mászkálunk, az olyan, mintha egy áruházban lennénk. Az erdő ugyanis telis-tele van mindenféle finomsággal, legalábbis az állatok, a gombák és a baktériumok szempontjából. oldal Mindannyian a nehezen megszerezhető ritkaságokra vágyunk. 110. oldal Késő nyáron egyedülálló hangulat lengi be az erdőket. Élénkzöldjüket a koronák elmosódott sárgászöldre cserélik. Úgy fest, mintha egyre több fa fáradna el, és várná elcsigázottan egy kimerítő idény végét. Csakúgy, mint minálunk, embereknél egy dolgos nap után, eljön a jól megérdemelt pihenés ideje. 122. oldal A fák vándorlásával az erdő folyamatosan változik. És nem csak az erdő - az egész természet. Sok esetben ezért sem sikeresek az emberek bizonyos tájak megőrzésére tett próbálkozásai. Amit mi látunk, az mindig a látszólagos nyugalmi állapot egyetlen röpke epizódja. Az erdőben ez az illúzió szinte tökéletes, hiszen környezetünkben a fák a leglassúbb szerzetek közé tartoznak, így aztán a természetes erdő változásai csak sok emberi generáció során válnak megfigyelhetővé.
És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin. Peter Wohlleben (1964) már kisgyermekként természetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, és több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Hogy ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is átültesse, felmondott, és napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot, ahol az őserdők visszaállításán munkálkodik. Számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője. Magyarul ez az első könyve.
Hanna elutazik, de nem tud mit kezdeni szabadidejével. Egy étteremben meghallja, hogy egy férfi ápolónőt keres. Odalép az asztalához és jelentkezik az állásra. Hannát elviszik a fúrótoronyhoz, ahol kiderül, hogy egy súlyosan megégett férfit kell ápolnia maximum két hétig. A férfi ideiglenesen a látását is elveszítette a balesetben. Hanna nem áll szóba az ott dolgozó férfiakkal. Joseffel is hidegen bánik, bár a munkáját tökéletesen elvégzi. Josef megpróbál összebarátkozni a lánnyal, és Corának szólítja. Josef folyamatosan beszél a nőhöz, Hanna fokozatosan oldódik fel a férfi társaságában. Nevet a viccein és napokkal később már a kérdéseire is válaszol. A többi férfi is megpróbál összebarátkozni a nővel. A szakács finom nemzeti ételekkel kényezteti őt és a csapatot, a tornyon dolgozik még egy szintén zárkózott óceonológus fiú, aki szintén bizalmába avatja a lányt. Josef és Hanna között meghittség bontakozik ki, egy titkokkal, igazságokkal, hazugságokkal, humorral és fájdalommal teli kapcsolat.