�s �gy csap�rt szomsz�dba m�gyen A szomsz�dban valami lakzi volt. El�be hoztak �telt �s italt; �s �m az �tel �s bor mellett �s a zen�nek hangin�l Csapot, papot, mindent felejtett (Pest, 1844. november. ) �letrajz P�lyak�p �rtelmez�sek Hat�st�rt�net Sz�veggy�jtem�ny Szakirodalom T�rl� Tan�ri k�zik�nyv
A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Már diákkorában megismerkedett a felvilágosodás néhány nagy alkotásával. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, "önképzőkört" szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg.
Szerelmének elvesztése Csokonait mély válságba sodorta. Anyagi gondjai miatt ismét megélhetési forrást keresett. Néhány hónapig a csurgói gimnáziumban helyettes tanár, itt diákjaival saját drámáit is előadja. Közben elkészült Dorottya című vígeposza is. Debrecenbe visszatérve versei kiadását tervezte. 1803-ban Bécsben ugyan kinyomtatták az Anakreoni dalok című gyűjteményét, de a kötet csak a költő halála után jut el az olvasókhoz. Gróf Rédey Lajosné temetésére készült nagy gondolati verse, A lélek halhatatlansága (Halotti versek). Ennek felolvasásakor Csokonai megbetegedett, tüdőgyulladásából már nem épült fel. 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Legáció: református teológiai főiskolától az iskola környékén fekvő településekre kiküldött diák prédikációja; célja rendszerint adománygyűjtés volt az intézmény számára. Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály, Gondolat Kiadó, Bp., 1975. Szauder József: Az éj és a csillagok, Bp., 1980. Horváth János: Csokonai, Bp., 1936. Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában, Bp., 1981.