A beteg ellátást kapott, majd utólag rendezhette azellenőrzés során megállapított időtartamra az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetését, és ezzel biztosítási jogviszonya rendeződött. A 2019. december 11-én megszavazott, a társadalombiztosítási ellátás szabályait módosító jogszabály értelmében azonban 2020. július 1-jétől azok a személyek, akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és három havi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra, Vagyis 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség utólag rendezni a jogviszonyt az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével, így a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A változás nem zárja ki a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket! Egy EU-állampolgárnak egy országban lehet egészségbiztosítása A változás kapcsán még hangsúlyosabbá válik az a szabály, hogy egy ember csak egy országban lehet biztosított! Aki külföldön vállal munkát, annak minden esetben tisztáznia kell a járulékfizetési kötelezettségeit.
A nagyszülői gyermekgondozási díjnál megmaradt az a szabály, hogy a nagyszülőnek a születést megelőzően kell rendelkeznie a két éven belüli 365 nap munkaviszonnyal, azonban a gyermek mindkét szülőjének (kivétel egyedülállók esetén) a GYED folyósítási ideje alatt biztosítottként keresőtevékenységet kell folytatnia. Továbbá a gyermeket bölcsődében vagy napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezni továbbra sem szabad, ugyanis ilyen esetben nem folyósítható az ellátás. Akkor sem lehet jogosult gyermekgondozási díjra a nagyszülő, ha rendszeres pénzellátásban részesül (az otthon végzett keresőtevékenység nem tartozik ide), viszont a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nem minősül biztosítottnak, ezáltal GYED-re sem lehet jogosult! Új támogatási elem – az örökbefogadói díj 2020. január 1-től egy új ellátás, az örökbefogadói díj jött létre, amelyről a szintén 2020. január 1-től hatályos Ebtv. 42/H § rendelkezik. A jogszabály alapján örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki örökbefogadási szándékkal második életévét betöltött, vagy ikergyermekek esetén harmadik életévüket betöltött gyermekeket nevelésbe vett.
Ez akkor is így van, ha az a közkeletű, s "városi legenda"-ként sokak által ismert tévedés, ami szerint a fizetés nélküli szabadság első 45 napja idejére még fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, eddig is sokakban keltette azt az érzetet, hogy ilyen időszakban jogosultak az átmenetileg nem dolgozók. A "45 napos szabály" azonban nem erre vonatkozik! Az kizárólag abban az esetben nyer alkalmazást, amikor a biztosítási jogviszony megszűnik. Egészen pontosan a biztosítási jogviszony megszűnését követően az alábbi feltételek mentén lesz a hajdani munkavállalónak jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra: • amennyiben a jogviszony megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt az eü. szolgáltatási jogosultság, akkor további 45 napig fennmarad, • amennyiben 45 napnál rövidebb ideig tartott ez a megszakítás nélküli időszak, akkor annak megfelelő időtartamig áll fenn a jogviszony megszűnése után, illetve • a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt, de az utolsó jogosultsági feltételt megalapozó jogviszony ennél rövidebb volt, ám a két jogosultsági feltétel (pl.