Komolyságához képest csupa derű az a hatvan évvel későbbi (fa? ) metszet, amely az angol ős-scifiíró, Francis Godwin holdutazás-könyvét díszíti, és amelyen fogatba fogott madarak emelik a körgalléros hőst, nyilvánvalóan a szférák magasába. Daumier litográfiáján a holdbámulás adja az alkalmat, hogy ismét lássuk hősét, a hálósapkás polgárt, és a jól válogatott műtörténeti fedezet a bő technikatörténeti szemléltetéssel együtt is végképp felhatalmaz bennünket arra, hogy annak nézzük a kiállítást, ami: alkalmi képzőművészeti gyűjteménynek. Mint ilyen, természetesen különböző teljesítmények lelőhelye. Iránymutatónak nem Daumier-t, nem Sprangert, nem az űrkorszak előtti művészetet vesszük. Nekik könnyű volt, a valóságban még nem létezett az ábrázolás témája, tárgya, következésképp nem volt lehetséges, hogy az ábrázolni való elnyomja, uralja magát az ábrázolást, a művészetet. Korunk csapdája – nemcsak ezen a kiállításon –, hogy a választott tárgy eredetisége, újdonsága, mítosza mintegy mellékessé teheti az autonóm művészi viszonyulást, hogy csak a tárgy válik fontossá, a téma átveszi az uralmat.
Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
Harmadéves volt az ELTE jogi karán, amikor rájött, hogy őt csak a zene érdekli. Saját bevallása szerint mindig is zenész volt, már kisgyerekkorában is, Nigériában, ahol volt egy zenekara. A családja nem gazdag, így ösztöndíjasként került hazánkba, mint a nővére is. Eleinte nem volt könnyű dolog a zenészpályán elindulnia, de végül találkozott a Firestarter Kiadó embereivel. Ők adtak neki "nevet", bár eredetileg Fekete Palkónak szerették volna elnevezni, de mivel ezt nem tudta rendesen kiejteni, ezért a Pákó mellett döntöttek. Gyermekei Bár a sajtóban többször napvilágot látott a hír, hogy 10-nél is több gyermeke van, utóbb kiderült, hogy igazából két gyermek édesapja. [4] Első gyermekét, az 1998 -ban született Rajmundot volt felesége eltiltotta tőle. Második gyermeke 2008. március 11-én este született meg Lapite Plank Bence néven. [5] Forrás:Wikipedia
Valami ilyesmi történhetett Altorjai Sándor és Siskov Ludmil nagyjából szinkron időben készült űrséta- és asztronauta képével. A szkafanderes figurák lebegnek és csövek-kábelek kerülgetik őket, de elnagyolt expresszivitásuk ellenére sem többek, mint az akkor, a hatvanas években megismert súlytalanságfotók. Űrtörténeti tényábrázolások, amelyeket nem sikerült letisztult tartalommá kiteljesíteni, miközben dokumentumértékük természetesen elveszett. Ám ebben a viszonylatban csak látszólag az ellentétjük Csáji Attila lézerkompozíciója. Üvegkockája nem ábrázol, színes fényeket tartalmaz és mozgat, de általános, látványos fényreklámtechnikájának csak akkor van köze űrutazáshoz és holdra szálláshoz, ha ilyen tartalmú művek környezetébe kerül. Mondjuk, egy terembe Umberto Mastroianni Űrhajósával. Az olasz mester, a régen megboldogult budapesti kisplasztikai szemlék egykori résztvevője semmi szférikusat, semmi földöntúlit nem alkalmaz, de kubizmuson nevelkedett, kubizmust merészen átalakító bronzfigurája olyan dinamikusan lépdel, mégis oly nehezen halad a kelleténél több lábán vagy alkatrészén, hogy a korántsem séta holdsétát, annak minden fenségét és feszültségét sikerül megidéznie.
Azt hitték hülyéskedik, pedig Fekete Pákó haláltusáját vívta a vízben. A vízirendőrök mentették meg az életét. Fekete Pákó szörfözni tanult. Ebben még nem lenne semmi megrázó, de a furcsa énekes négyméteres vízben tette ezt úgy, hogy nem tud úszni. Mondjuk a sekély vízbenn kezdte a mutatványt, de elfelejtkezett a szörfdeszka azon tulajdonságáról, hogy az a vízben halad. A víz alatt folyamatosan a halálra gondoltam, azt éreztem, hogy már nem bírom. A tüdőm egyre csak telt meg vízzel, és minden lelassult. Egyre nehezebben tudtam mozogni, biztosra vettem, hogy a halál következik. Próbáltam keresni a kiutat, de egyszerűen nem sikerült felszínre jutnom. Tudtam, hogy a többiek kint várnak rám, de azt hittem, nem jön segítség - nyilatkozta a Blikknek Pákó, akit végül a siófoki vízirendőrök mentettek meg. A Kiskegyed ott van a Facebookon is! Klikkelj ide és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és szerkesztőséggel kapcsolatos friss infókért
Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette "a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta. Fekete György munkásságát Munkácsy-díjjal, Magyar Művészetért díjjal, Kossuth-díjjal, a Köztársaság Elnökének Érdemérmével, valamint a Magyar Érdemrend nagykeresztjével is elismerték. Több település díszpolgára, a professor emeritus cím birtokosa volt, valamint tagja egyebek mellett a Szent Korona Testületnek és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak. Tudjuk, hogy mindenki kér... …tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon: Ezek is érdekelhetik még Legolvasottabb a Magyar Hangon
E páratlan géniusz szinte pillanatok alatt olyan magas szinten sajátította el a sakkjáték csínját-bínját, hogy mire leértek Szegedig, az egyik benzinkúton, ahol megálltak pisilni, egy ötperces gyorsjátszmában futó-előnyt adva győzte le Lékó Pétert. A Magyar Sakkszövetség Fekete Pákót a saját halottjának tekinti és emlékének ápolására életnagyságú, ébenfából faragott, stilizált sötét parasztot formáló szobrot emelnek. - A Magyar Tudományos Akadémia Géniuszállomány Fenntartó Intézete hozzájárult, hogy Fekete Pákó és a szintén nemrég elhunyt másik zseni, Ifj. Gáspár Győző – Győzike lefagyasztott spermiumaiból a lányaim is kaphassanak egy-egy adagot. A világ egyik legelismertebb, Tel-Aviv-i mesterséges megtermékenyítő intézetében kerül sor a beültetésre. Amennyiben a harmadik generáció is egymásnak fog utódokat nemzeni, akkor a tudomány mai állása szerint felfoghatatlan szellemi képességű szuperemberek fognak születni! – nyilatkozta Polgár László, a sakkzseniket nevelő Polgár lányok édesapja.
A felolvasást Anettka tartotta, aki a jól ismert turbó-hadaró beszédtechnikájával a 274 oldalas könyvet hat perc huszonhét másodperc alatt tudta le. Amikor a felolvasása áttörte a hangsebességet, a szomorú ceremónia résztvevői azt hitték, hogy a regény-főhős Rubasovot kihallgatói nukleáris bomba bevetésével is kínozták. A gyászszertartás záróakkordjaként az Emil Rulez zenekar előadta az Ebola Cola című számot. ÉLETRAJZI ADATOK Lapite Oludayo ( Ibadan, Nigéria, 1976. április 17. ), ismertebb nevén Fekete Pákó énekes, kongadobos. Elsősorban mulatós dalairól és botrányairól híres. Nős, két gyermek édesapja. [2] Élete 1994 -ben ösztöndíjjal érkezett Magyarországra és az ELTE jogi karán nemzetközi jogot hallgatott. [3] 6 éves kora óta ( 1975) zenél, Nigériában számos profi zenekarban játszott, mint kongás és énekes. Magyarországon az Afro Bongo tradicionális afrikai zenét játszó zenekarban szerepelt először, később kongashow-val szerepelt az ország több klubjában. Első lemezén magyar mulatós dalokat énekelt, amire szerinte nagyon jól lehet kongázni.
Hiába a bírósági döntés, a nigériai előadóművész nem láthatja a kis Bencét. Apás szüléssel kezdődött, közös hancúrozásokkal folytatódott, aztán Fekete Pákó két és fél éve egy augusztusi reggelen szembesült azzal, hogy családja elhagyta őt. Bencét az óvodába vitte el az édesanyja, ám soha többé nem jöttek haza. Pákó az eltelt 27 hónap alatt mindössze két hónapban láthatta gyermekét, hiába van ugyanis jogerős bírósági döntés, az édesanya nem hajlandó osztozni a csöppségen. Az x-faktorosokat fenyegető Pákó most mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze kisfiát, nem adja fel a harcot. Minden adandó alkalommal elmegy a fiáért, ám senki sem nyit neki ajtót – mondta a Fókusznak adott riportjában.