A forgat�k�nyv�r�k ism�t szabadon alak�tott�k a t�rt�nelmi esem�nyeket �s egyszer�s�tett�k le a jellemeket �s konfliktusokat, ezt azonban ebben a m�fajban nem volna helyes felr�nunk nekik, sokkal jogosabb elmarasztalni �ket az�rt, hogy k�ptelenek igazi dr�mai fesz�lts�get teremteni, ami n�lk�l a harci jelenetek is csak nyersen v�res l�tv�nyoss�gukkal sokkolnak. Az egyik �lland� mell�ksz�l, a biszexualit�s t�m�j�nak �br�zol�sa marad �gy a film legnagyobb �jdons�ga. Stone rendez�i jobbja ez�ttal is t�bbsz�r megbicsaklik a sz�jbar�g�s �s a giccs ir�ny�ba, Colin Farrell azonban k�pr�zatosan karizmatikus a c�mszerepben.
Bár birodalmát hadvezérei felosztották, egész Ázsiát "megfertőzte" a görög kultúra és életmód. A hellenizmus korában Szicíliától Indiáig egy nagy multikulturális világ született, ahol a világnyelv, a diplomácia nyelve egy egyszerűsített görög lett. Nagy Sándor új városaiban, Egyiptomban, a távoli Baktriában (a mai Afganisztánban) vagy Babilonban görög színházakban görög drámákat játszottak. Az iskolákban az Odüsszeia lett a kötelező olvasmány, amelyet pergamenre írtak. A keleten szerzett ismereteket a görög tudósok továbbfejlesztették. Az új világ központja az 500 000 lakosú Alexandria lett, külön városnegyedekkel a görögök, egyiptomiak, zsidók számára. A világítótorony a hét ókori csoda egyike, a Muszeion [ejtsd: MÚSZEION] nevű könyvtár pedig félmillió tekercsével a tudomány központja lett. Itt írták meg az első matematika-tankönyvet, a földrajztudósok pontos térképeket készítettek, kiszámították az Egyenlítő hosszát. Itt tanult a szicíliai Arkhimédész [ejtsd: ÁRHIMÉDÉSZ], az emelő, a hidraulika, a vízemelő feltalálója.
Bátraké a sors kegye Kategóriák: Háborús, Történelmi, Akció, Kaland, Dráma, Romantikus Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét. Állapot: Released IMDb Megjelenés dátuma: 2004-11-21 Játékidő: 168 perc / 2:48 Költségvetés: $155, 000, 000 Bevétel: $167, 298, 192 Rendező Oliver Stone Írók Oliver Stone, Laeta Kalogridis, Christopher Kyle. Stúdiók: WR Universal Group, France 3 Cinéma, Intermedia Films, Pathé Renn Productions, Egmond Film & Television, Pacifica Film, IMF Internationale Medien und Film GmbH & Co. 3.
"A Nagy Sándor összetett és nem tökéletes, de bátor alkotás. Napjaink közel-keleti helyzetének tekintetében óvatosságra int azzal, hogy elmeséli, miként győzött, majd veszített a nyugat a múltban" - írta. Harry Knowles, a befolyásos Ain't It Cool News főszerkesztője szintén kiállt Stone mozija mellett. Szerinte a " Nagy Sándor a víziók, az eszmék, az előadásmód és a látvány káprázatos összjátéka, egy kivételes film. " Még nem lehet tudni, hogy a sajtó többségének negatív hozzáállása ténylegesen rontani fog-e a film esélyein, mindenesetre az előrejelzések nem túl biztatóak. A rendező abban reménykedik, hogy Európában kedvezőbb fogadtatásra talál a produkció. A magyarországi bemutató december 9-én lesz. Stone tegnap Stockholmba utazott, hogy az ottani filmfesztiválon átvegye életműdíját és népszerűsítse a Nagy Sándor -t. "Az egyik ok, amiért ezt a díjat megkaptam, az, hogy talán Európában másképp tekintenek rám, mint Amerikában" - nyilatkozta csütörtökön a Született július negyedikén és a JFK alkotója.
Oliver Stone azonban az őrületre utaló Plutarkhosz-passzusokat kissé felületesen kezeli, s kihagyja azokat a részleteket, amelyek rendkívül negatív megvilágításba helyeznék főhősét. Így például amikor legjobb barátja és (talán? ) szeretője, Héphaisztión meghal, Alexandrosz bosszúból a kosszaiszok népét valósággal kiirtotta, "a serdült ifjaktól kezdve az egész népet lemészároltatta; ezt nevezték Héphaisztión halotti áldozatának" – írja a Párhuzamos életrajzokban Plutarkhosz. Mindehhez hozzátehetjük: Héphaisztión azért halt meg, mert beteg létére "reggelire megevett egy főtt kakast, s megivott hozzá egy vödörnyi behűtött bort", nem pedig azért, mert megmérgezték volna, vagy fertőzött vizet ivott, ahogyan ezt a film sejteti. Mindez mutatja a hódító makedónok erkölcseit, egészen pontosan azok hiányát. Homoszexualitás és többnejűség Héphaisztón kapcsán meg kell emlékeznünk arról a vitáról is, amely Nagy Sándor homoszexualitása kapcsán mostanában kialakult. Egyes "görögpártiak" azt állítják: a makedón hódító nem volt homoszexuális, ennek azonban maga Plutarkhosz mond ellent.
A hadtudományban egy ország hódítási képességeit egyébként "actio radius"-nak hívják, ennek a "potenciálnak" felismerése mentette meg Alexandroszt a katonai bukástól: akkor fordult vissza Indiából, amikor még nem volt késő. Ezért nem jutott Hitler vagy Napóleon sorsára, ezért nem győzték le soha ellenfelei. Kapcsolódó cikkünk: Miben halt meg Nagy Sándor?
"Ez nem egy könnyű film, de sosem készítettem könnyű filmeket. "
Oliver Stone nagy költségvetésű filmje, a Nagy Sándor csaknem egybehangzóan lesújtó kritikákat kapott szerdai bemutatója után. A kritikusok Amerika-szerte szinte minden aspektusán gúnyolódtak, a drámai érzék hiányától kezdve Colin Farrell ripacskodásáig. A 150 millió dollárba kerülő produkció máris esélyesnek tűnik az év legnagyobb bukása címre. A filmben Colin Farrell személyesíti meg Nagy Sándort, a legendás makedóniai uralkodót, aki 25 éves korára az ismert világ nagy részét meghódította. Val Kilmer és Angelina Jolie játsszák a szüleit, hűséges generálisát, Ptolemaioszt Anthony Hopkins alakítja. A New York Daily News kritikusa, Jack Matthews úgy vélte, hogy sikerült megfejtenie a világuralomra törő hadvezér titkát. "Valószínűleg mindenkit halálra untatott. Én már a háromórás film első harmada után megadtam volna magam" - írta. A Toronto Star újságírója, Geoff Jevere szerint "a Nagy Sándor, a hódító nem egyszerűen csak egy rossz film, a szörnyűsége eposzi méreteket ölt". A New York Times rokonszenvezett az ír Farrell-lel, kritikája szerint a színész alakítását csak "rémes haláltusája rontotta le".
"A Nagy Sándor, a hódító tele van brilliáns, ragyogó elemekkel" - írta a Boston Globe. "Csakhogy ezek mind Colin Farrell hajában vannak. " Roger Ebert a Chicago Sun Timestól megpróbált kevésbé élesen fogalmazni. "Mindig is szerettem Oliver Stone-ban, hogy nagy, kihívásokkal teli feladatokba vág bele, de a Nagy Sándor, a hódító -ban a kapkodás elrontotta a történetmesélést. Provokatív megjegyzéseket és vázlatpontokat mutat a nézőnek, de nincs befejezett koncepció. A film nem harmonikus. " "A Nagy Sándor, a hódító tiszteletre méltó bukás. Intelligens és ambiciózus film, de hiányzik belőle a létfontosságú drámaiság, érzelmileg nem érinti meg a nézőt" - fejtette ki véleményét a Variety kritikusa. Azok a kevesek, akik dicsérték a mozit, elsősorban a hadvezér biszexualitásának őszinte ábrázolását emelték ki, ugyanezért viszont görög ügyvédek csoportja perrel fenyegette meg a rendezőt. Szerintük nincs történelmi bizonyíték arra, hogy Nagy Sándor férfiakkal is viszonyt folytatott. Oliver Stone és Colin Farrell a film forgatásán Más szempontból méltatta a filmet Armond White, a New York Press kritikusa, aki arról híres, hogy mindig a többségével ellenkező véleményt fogalmaz meg.
Ami a filmbeli megoldásokat illeti: szép közelképek, megindító párbeszédek, látványos, néha túlzottan is véres csatajelenetek jellemzik a mozit, bár néha kissé túlzottan is rajzoltnak tűnik a háttér (például Ptolemaiosz egyiptomi visszaemlékezéseinél), s nem túl reális az elefántok és lovak küzdelme sem, de ezek olyan apróságok, amelyek nem változtatnak az általános megítélésen. Történelmi szempontból azért fontos a film, mert hollywoodi rendezőktől ritkán láthatunk olyan hiteles művet, amelyet nem kell feltétlenül minden fordulópontnál utóbb korrigálni. (A legelképesztőbb történelemhamisitások a fél évvel ezelőtt bemutatott Trójában voltak felfedezhetők:) A történet tehát hű a Nagy Sándorról, Alexandroszról fennmaradt forrásokkal. Forgatókönyvírójának talán nem is a Stone-Kyle-Kalogridis hármast tarthatjuk, hanem magát Plutarkhoszt. A legtöbb eseményt ugyanis szinte ugyanúgy ábrázolja a film, mint az ókor legsikeresebb történetmesélője, a Párhuzamos életrajzok szerzője. Hiteles történet Így például az Alexandrosz apjának, Philipposz makedón király halálának, a halála előtti konfliktusoknak a lehető legprecízebb verzióját láthatjuk a filmben, legalábbis a források alapján.