Vértes Legmagasabb Pontja - A Tábor Környéke | Vértes Tábor

Sun, 10 Oct 2021 22:44:14 +0000

A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy tetején álló új kilátó Körtvélyespusztától a kék sávon, majd a kék kereszt jelzésen közelíthető meg. Forrás: A kilátó megvalósításának 17 millió forintos költségéhez a Vértesi Erdő Zrt. uniós támogatást nyert el. A projekt keretében számos tűzrakó- és pihenőhelyet is építettek a környéken, valamint a tatabányai Síkvölgyi erdőben medvehagymás gasztroösvényt alakítottak ki. A Vértesi Erdő Zrt. a Vértes, a Gerecse, a Császári-dombság és a Bakonyalja tájegységen belül közel 45 000 hektár állami tulajdonú erdőterület kezelője, 240 embert foglalkoztat. A társaság éves árbevétele 2015-ben elérte a 7 milliárd forintot. (MTI; Fotók:,, ) Tetszik!

Vértes - Utazni.info

Manapság a szurdok száraz kőóriásai közt csak az eső vagy a tavaszi olvadás csordogál. Az elapadt patakot már a térkép sem jelöli. A vadregényes Mária-szakadék oldalában vezet a kék turistaút A szurdok felett nem messze, alig párszáz méteres kitérővel a kék kereszt és kék háromszög jelzéseken érjük el a 2015-ben átadott Körtvélyesi-kilátót. A különleges, háromszög alakú épület legfelső szintjéről több mint 10 méteres magasságból csodálhatjuk meg a körpanorámát. Innen tökéletesen rálátni a 487 méter magas Nagy Csákányra - amely a Vértes legmagasabb pontja -, továbbá kissé távolabb a Gerecse vonulatára, illetve a két hegység közt elterülő Tatabányára is. A kutatók szerint az alattunk északi irányba elterülő Tatai-medence szolgált helyszínéül az 1100 éve vívott bánhidai csatának, ahol Árpád vezér és Szvatopluk seregei csaptak össze. A csata pontos helyéről, dátumáról, de még a résztvevőiről sincs teljes egyetértés a történészek között, ezért a toronyban állva javarészt a fantáziánkra támaszkodva szemlélhetjük az egykori csatateret.

A S jelzés Szár hosszú főutcájára terel, a sarkon a buszmegálló kínál hazautazási lehetőséget, de a turistaút visszakalauzol minket a vasútállomáshoz is.

MAGYAR BARANGOLÓ: Somogy megye legmagasabb pontja: az Alman-tető (és környéke)

  • A Vértes medvehagymakertje és egyik legszebb körtúrája
  • Teljes kiőrlésű gabona
  • MAGYAR BARANGOLÓ: Somogy megye legmagasabb pontja: az Alman-tető (és környéke)
  • 10 million családtámogatás dollars
  • A Keleti-Vértes szerény legjei • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN

A Körtvélyesi-kilátó 16 méter magas Kilátás Felsőgallára és a Gerecsére Visszatérve a kék jelzésre és folytatva az utat, alig pár métert megtéve az erdő csendjében, magányosan álló kis temetőhöz érkezünk. Körtvélyespuszta és más eltűnt és elfeledett települések - mint Csákányos, Szenttamás- és Kapberekpuszta - hajdani lakosai nyugszanak itt, akiknek fejfáit az idő és a feledés egyszerre koptatja. Egyik-másik síron még a látszik a gondoskodás, de többségük a múlandóság örök csendjébe süllyedt, mert az emléküket őrzők sem élnek már. Körtvélyespuszta magányos temetője A temető felett kiérünk egy erdészeti aszfaltútra. Még mindig a kék jelzést követjük, de kis kitérővel ellátogathatunk a Béla-forráshoz. A felújított foglalásból gyengén csordogál a víz, ráadásul az itt elhelyezett tábla szerint nem is iható minőségű, ezért inkább a magunkkal hozott innivalóval frissítsünk. Változatos - az erdészet által helyenként komolyan igénybe vett - dimbes-dombos terepen hullámvasutazva érjük el a Vitányvárat, amely a Vértes egyik legizgalmasabb várromja.

Hetek óta azon járt az eszem, hogyan tudnék medvehagymához jutni, az ételek egyik jolly joker fűszernövényéhez. A zöldségesnél folyamatosan csak ígéreteket kaptam, hogy egyszer majd lesz. A nagy élelmiszerüzletekben pedig hiába is kerestem hetente egyszer, amikor lemerészkedtem az emberek közé, hogy bevásároljak, sehol sem bukkantam rá. Mint ismeretes, elég nagy küzdő vagyok (hogy miért arról ITT tudsz olvasni), ezért nem adtam fel egykönnyen a dolgot. Saját magam gondoskodtam a beszerzéséről. Erre pedig mi sem tökéletesebb megoldás ilyenkor tavasszal, mint egy erdei kirándulás, távol a nagyvárostól és az emberek zajától. A Vértes bükkös erdőiben leltem rá végül a hőn áhított medvehagymára, amiből jó nagy mennyiséget be is táraztam. Ám hogy milyen kincseket rejtett még a hagymán kívül a vértesi túra és a bükkös erdő, azt ebben a beszámolóban elmesélem. Ha pedig érdekelnek további különleges helyek Magyarországon, arról ITT találsz egy részletes ajánlót. A teljes körtúra, amit a medvehagymákért tettem, Mária-szurdok és Vitányvár néven szerepel a hazai túraajánlókban.

Vértes hegység legmagasabb pontja

Elöntés esetén zömmel külterületi rétek, kaszálók, szántók kerülhetnek víz alá. Belvíztérkép Szakmai munka kiemelkedő területei: A tanuló ifjúság preventív felkészítése, Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny megrendezése, egyéb ifjúsági rendezvények. A társ-, rendvédelmi szervekkel, gazdálkodó szervekkel való jó együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás. Veszélyhelyzetek kezelése más szervek közreműködésével. Stratégiai célkitűzések: A lakosságfelkészítési program keretében a lakossági biztonságkultúra fejlesztése, a tájékoztatási tevékenység erősítése. Az iskolai katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi oktatás segítése. Pályázati források felhasználásával a települési gyakorlások végrehajtása, a települések önmentő képességének javítása, a polgári védelmi szervezetek és önkéntesek felkészítésén keresztül a lakosság biztonságának növelése érdekében. A települések természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyeinek azonosítása, elemzése és értelmezése, ezt követően azok katasztrófavédelmi osztályba sorolása, majd az azt követő veszélyhelyzeti tervezés.

Volt, hogy rengeteg turistaereklye, jelvények, kitűzők díszítették, most csak egy kokárda és nemzeti színű szalagok árválkodnak rajta. Rockenbauer Pál lecsupaszított emlékfája. 2017 novemberében még így nézett ki Fotó: Nagy Sándor A zöld jelzést követve elhaladtunk a Gráciák mellett, erre később a túra során akár fel is kapaszkodhatunk körülnézni. Mi ezt most elmulasztottuk, de azért lehet érdekes, mert a sziklaformáció egyike a Vértes kevés természetes kilátóhelyeinek. Hamarosan elérkeztünk a térképen is jelölt névtelen katona sírjához, aki nem is olyan névtelen, a fejfán elhelyezett tábla tanúsága szerint Otlakán Flóriánnak hívták, és 1945. március 27-én esett el. Katonasírokból egyébként nem ez az egyetlen a környéken, mert a második világháború végén ádáz harcok zajlottak a Zámoly-Bicske-Szár vonalon. Otlakán Flórián, a névtelen katona sírja Fotó: Nagy Sándor Szerintem egyébként ez a túra egyik legszebb része, itt, a Macskabükk alatt: kicsit olyan, mintha egy bölcsőben lennénk. Ha még lejjebb megyünk a Szép Ilonka-forráshoz, esőházat, padokat, asztalokat is találunk, és szusszanhatunk, szendvicsezhetünk egyet, meg persze kulacsot is lehet tölteni.

Mivel csak 150 méter magasan vagyunk, és kellően meredekek az erdős domboldalak, akár hegynek is láthatja őket az Alföldhöz szokott szem. Nezdét már három oldalról körbeölelik a dombok. Azon a kellemes áprilisi hétvégén néhány helyi lakos szorgosan csinosította telkét. Szezonban többen is fogadnak szállóvendégeket, és jónéhány házat nyaralónak használnak itt. A Szóládhoz csatolt takaros kis faluba érkezvén, néhány házat elhagyva egy kis utcán fel kell kapaszkodni balra, az üres telkek felett húzódó másik utcára, ahol hamarosan újra üdvözölhetjük a pincéknél is látott zöld háromszög jelzést. Itt, ahogy több helyen még a dombságban, szép új tábla mutatja túránk végpontjának, a Csillagó-hegynek irányát és távolságát. Rögtön e tábla után következik az egész útvonal legmeredekebb része. Ritkán érezni ennyire melegnek az áprilisi napsütést, mint ezen a rövid kaptatón. Jutalmul egy csodálatos szelídgesztenyefa következik, alatta szépen kiépített pihenőhellyel, és az első kilátással az innen hét kilométerre kezdődő Balatonra.

Vértes legmagasabb csúcsa

A Zengő és a néplélek A régiek szerint ha az Adriai-tengeren vihar van, az egész hegy zúg. A népmonda szerint azért zúg időnként a zengői erdő, mert együtt sír azzal a szegény asszonnyal, aki egy barlangban talált kincs miatt elhagyta gyermekét. Így szól a történet: A Zengő lábánál, a völgyben élt egy pásztor a feleségével és kisfiával. Az asszony szeretett volna emberek közé kerülni, de a szegénység ide kötötte őket. Egyszer a hegy szelleme elárulta neki, hogy a Zengő minden virágvasárnapon megnyílik és a szótlan asszonyoknak megmutatja a rengeteg kincsét. Az asszony virágvasárnap fölment a Zengő tetejére, karján vitte a kisfiát. Amint megszólalt a völgyben a remete hangja, a hegy megnyílt. A szellem becsalogatta a csodálkozó asszonyt, aki nem is tudta, mihez kapjon a sok kincs láttán. Gyermekét letette és megrakodott a drágaságokkal. Kivitte a kincseket, de mire a gyermekéért visszatért volna, a hegy bezárult. Az asszony pedig tébolyultan járta a rengeteget, s kereste elveszett kisfiát.

Az újjáépült település képében ezért nem sok nyomát leljük a korábbi életformának. A vasúti peronoktól a P jelzést követve erdősávokon átvágó aszfalton talpalunk, a kanyargó vonalvezetés és a forgalom miatt legyünk óvatosak! Egy elágazás után ismét beérünk a falu területére. Nem maradunk sokáig a főutcán, mert letérve róla a Vértes felé vesszük az irányt. Szár szélén ipari terület csarnokait váltja egy elkerített legelő, melynek túlvége fölé a sziklás tetejű, kereszttel is ékesített Zuppa-tető magasodik. Az erdőbe érve széles úton haladunk a hegység peremén, később betonútra fordulunk. Az erdészeti feltáróút átszeli a hegyeket, túránk végén még hosszan fogunk baktatni Fáni-völgyi szakaszán. A Körtvélyest ostromolva Az aszfaltról jobbra, a sűrűbe váltunk, és ezzel megkezdjük kapaszkodásunkat a Vértest keletről lezáró fennsíkra, mely a hegység legmagasabb pontjait hordozza. Kezdetben alaposan kihasznált, a letermelt és felnövekvő állományok mozaikjából felépülő erdőben gyalogolunk, a legszebb rész a Kis-Szállás-hegy oldalában kinyíló sziklagyepes tisztás.

vértes hegység legmagasabb pontja vértes legmagasabb ponta delgada