Házastársi Közös Vagyon – Sokévnyi Házasság Után Is Érdemes Rendezni A Közös Vagyon Helyzetét | Deloitte Magyarország
elszámolása körében megalapozott volt. A Kúria 2019. június 11. napon megtartott tárgyaláson a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A jogvita a praxisjog alvagyoni jellegének megítélése szempontjából részletes felkészülést igényelt, a Kúria utoljára 2000. évben foglalkozott utoljára a praxisjog alvagyoni jellegének kérdésével, amely az időmúlására és a praxis vagyoni értékének alakulására figyelemmel már nem volt fenntartható. A kényszertörlési eljárásban megszűnt céget illetően kúriai határozat még nem született. Az ügyvezető Ptk. -beli felelőssége, a családjogi rendelkezései elv összhangjának megteremtése elméleti levezetést igényelt. Budapest, 2019. június 12. A Kúria Sajtótitkársága
Elismerése
Egy ilyen megállapodással a házastársaknak lehetőségük van például az adósságaik elkülönítésére is, amivel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel, vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. A házassági vagyonjogi szerződés megléte továbbá egy esetleges válás során is jó szolgálatot tesz, hiszen így egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a házasfelek, mely során a bíróság – szerződéses megállapodáson alapuló megosztás hiányában - a törvény erre vonatkozó általános előírásai alapján dönt a vagyon megosztásáról.
Nem csupán a szerzett javak, de a közös vagyontárgyak terhei, illetve a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozások is a közös vagyon részét képezik. Ha tehát az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt igényelt, amelyet még nem fizetett vissza a válás idején, akkor abból a feltevésből kell kiindulni, hogy a tartozás megfizetésére a házasfelek mindketten kötelesek, még akkor is, ha a felvett személyi kölcsönt csak egyikük költötte el, tehát csak az ő egyéni céljait szolgálta. Ilyen esetben nem számít az sem, ha a szerződést csak egyikük kötötte meg adósként. A törvény alapvetése tehát, hogy minden közös, azonban természetesen vannak kivételek: ezek a felek különvagyonába tartoznak. A különvagyon A különvagyon fogalmát a törvény felsorolással határozza meg. Ez alapján a házastársak különvagyonához tartozik: a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat a személyét ért sérelemért kapott juttatás a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
- Házastársi közös vagyon megosztása iránti perben döntött a Kúria | K Ú R I A
- Házastársi közös vagyon megosztása iránti per
- Születésnapi torták - Tortarendelés Budapest
- Házastársi közös vagyon megosztása
10 év – válik közössé (12%), mások pedig azt gondolják, hogy a korábbi szerzemények is közösek lesznek, ha erről a felek házassági vagyonjogi szerződést írnak (19%). A férjé lesz-e a feleség öröksége? Két éve vagyunk házasok. A feleségem örökölt tavaly egy lakást a nagynénjétől. Házastársi közös vagyonnak minősül-e a lakás, ha az már a házasságkötésünk után került a tulajdonába? A házastársi közös és különvagyonnal kapcsolatos "beugratós" kérdésre a kitöltők 65%-a felelt helyesen. Az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgyak ugyanis a házasságkötést követően is különvagyonnak minősülnek. A házasságkötés ténye tehát ebből a szempontból nem írja felül az öröklés vagy az ajándékozás alapján létrejött vagyoni viszonyokat. (További információkat a témában itt olvashat. ) Hasonlóan érdekes kérdés, hogy mi lesz az egyik fél vállalkozásából származó bevételek sorsa, hiszen itt is felmerül a közös és különvagyon problematikája: Jól menő vállalkozásom van, amit még a házasságkötésünk előtt alapítottam, és a feleségem egyáltalán nem dolgozik benne.
Megszüntetése illeték
A vagyonközösség megszűnése és a vagyonmegosztás közötti időszakban felmerülő esetleges értékmódosulásokkal minden esetben számolni kell, amennyiben a változást nem a házaspár egyik tagjának magatartása idézte elő. Különvagyon A házastársi különvagyon részét képezik: mindazon vagyontárgyak, melyek a házasságkötéskor már a házastárs tulajdonában voltak; a házasság időtartama alatt a házastárs által örökölt vagy ajándék formájában kapott vagyontárgyak; azon vagyontárgyak, melyekhez a házastárs a különvagyon értékéből jutott hozzá; a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjak; a személyét ért sérelemért kapott juttatások; a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak. A különvagyon azon elemei, melyek a közös életvitelt szolgálják és a szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgyak helyébe lépnek, 5 évi házastársi együttélést követően már a közös vagyonhoz sorolhatók. A Polgári Törvénykönyv 4. fejezetének 40. paragrafusa kimondja, hogy – amennyiben a törvény nem rendelkezik másképpen – a vagyonközösség fennállása idején megszerzett vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyon részét képezik.
A gazdasági társaság a per alatt megszűnt, a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégnyilvántartásból. Az elsőfokú bíróság a közös vagyont megosztotta: a három ingatlan közös tulajdonát megszüntette, a praxisjogot közös vagyonnak minősítette és a kényszertörölt kft. értékét elszámolta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében megváltoztatta: a közös tulajdon megszüntetésénél a feleket az elsőfokú bíróság döntésével ellenkező módon jogosította fel a megváltásra, a praxisjogot különvagyonnak minősítette, a gazdasági társaság üzletrészeit természetben felosztotta. A felülvizsgálati eljárásban mind az öt vagyonelem vitatott volt. Az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetési módja mellett a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az orvosi praxisjog családjogi szempontból a házastársi közös vagyon körében elszámolható-e, illetve a kényszertörölt (megszűnt) gazdasági társaságban az ügyvezető tag házastárs felelőssége – egyoldalú rendelkezése – megállapítható-e. A felülvizsgálati kérelem a praxisjog és a kft.
A szerződés lényege, hogy felek vagyonmegosztása eltérjen a törvényi szabályoktól. A törvény két lehetséges megoldást vázol fel a vagyoni viszonyok rendezésére, természetesen ezek alkalmazása nem kötelező. De mik is ezek a vagyonjogi rendszerek? Az egyik az úgynevezett közszerzeményi rendszer. Ennek lényege, hogy ami közszerzeményi vagyon, az a házasság fennállása alatt nem közös, azaz csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette. Például egy személygépkocsit kizárólagosan használhat, sőt el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül. A vételár is a közszerzeményi vagyon része marad. Hogy miért "közszerzeményi" ez a vagyon, az akkor lesz érdekes, amikor a házasság megszűnik. Ugyanis ebben az esetben a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét. Az, hogy mi a közszerzeményi vagyon, nagyon egyszerű kiszámítani. Megnézzük, milyen vagyona van az illetőnek, levonjuk belőle mindazokat az adósságokat, amelyek a házastársával közös tartozásokból őt terhelik, levonjuk a különvagyonát is (tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva, vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján kizárólag őt illetik, ilyen pl.
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. Forrás: Shutterstock Nagyon fontos rendelkezés tehát, hogy még a házastársi különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték is különvagyon. Ez azt jelenti, hogy osztja, tovább viszi a különvagyon jellegét, így például a házasságkötés előtt valamelyik házastárs által vásárolt ingatlan – ha a felek nem rendelkeztek róla másképp házassági vagyonjogi szerződésben – akkor is különvagyon, ha a házasság ideje alatt az érintett házastárs például eladta és az értékét beforgatta egy új, már közösen vásárolt ingatlanba. További rendelkezések Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
