A daganatos betegek sorsának követésében két kulcsadatra helyeződik a legnagyobb figyelem: a progressziómentes túlélésre (Progression-Free Survival, PFS) és a teljes túlélésre (Overall Survival, OS). A teljes túlélés mutatójának magyarázata egyszerűbb: azt mutatja meg, hogy az adott stádiumban lévő daganatos betegeknek hány százaléka él három, öt, tíz év múlva (függetlenül attól, hogy a vizsgált időpontban van-e aktív daganatos folyamat a szervezetében vagy nincs). A progressziómentes túlélés statisztikai mutatója arra vonatkozik, hogy a vizsgálat kiindulási pontjához képest mennyi idő múlva következik be romlás (progresszió) az állapotban. Ez az állapotromlás nem feltétlenül érezhető rögtön a beteg számára, lehetséges, hogy eleinte csak a képalkotó vizsgálatokon (CT, MRI) látszik, hogy a daganatos góc(ok) mérete vagy száma nőtt. Az onkológiai kezelések hatásosságának követésében azért fontos a progresszió tényének megállapítása, mert ez – ha lehetséges – terápiaváltást indokolhat. A daganat növekedése vagy szaporodása ugyanis azt jelzi: túlsúlyba kerülhettek azok a daganatsejtek, amelyekre az aktuálisan alkalmazott kezelés már nem tud hatni.
Ennek megfelelően ellenjavallt a finomított gabonafélék, húskészítmények és vörös húsok, édességek, magas zsírtartalmú tejtermékek és sült burgonya fogyasztása, különösen a mellrákon átesett páciensek számára. Mindezek mellett az étrend-kiegészítő készítményekkel is érdemes óvatosan bánni. A daganatos betegségben szenvedők szerencsére egyre nagyobb arányban maradnak életben, nekik, családjuknak és persze az ápolásban részt vevő szakembereknek segíthetnek a fenti tanácsok a betegség utáni életminőség javításában, a kiújulás elkerülésében és a hosszú távú túlélési esélyek növelésében.
A diagnózistól számított 5 éves adatokat kiemelt figyelem övezi. Meg kell jegyezni: az 5 éves túlélés soha, senkinél sem lehet 100 százalékos, hiszen a ma teljesen egészséges 70, 65, 60 vagy akár 40 éves embereknek sem él 100 százaléka 5 év múlva. Az onkológiai publikációkban ismertetett túlélési statisztikai adatok ugyanakkor betegségspecifikus arányszámok, tehát azt mutatják meg, hogy az adott betegséggel összefüggésben milyen arányú a túlélési arány. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) által működtetett portál 2015-ben frissített adatai szerint a vastagbéldaganattal diagnosztizált betegek átlagos 5 éves túlélése 65 százalék, a 10 éves túlélés 58 százalék, tehát a betegek fele-kétharmada egy évtizeddel a rákos diagnózist követően is él. Óriási eltérések vannak ugyanakkor a stádiumonkénti esélyekben. A kezdeti stádiumban megműtött kolorektális daganatos betegeknek az 5 éves túlélése ugyanis 90 százalék, tehát a betegek túlnyomó többsége gyakorlatilag gyógyultnak, tartósan tünetmentesnek tekinthető.
A rákos áttétek megelőzésére nem létezik semmilyen engedélyezett gyógyszer. "Ez a szer olyan, mint egy piszkos bomba a rák ellen. Az áttétes ráksejt egy szörny, amely teljesen különbözők egy normálisi sejttől" – magyarázta Huang, aki 25 éve dolgozik ezen a kutatáson. "Az elsődleges daganatok, amelyeket műtéttel, sugárzással és kemoterápiával lehet kezelni nem okoznak elhalálozást. Az embereket az öli meg, amikor a rák átterjed más szervekre, mint például a mellrák az agyra, a májra, a tüdőre vagy a csontokra" – idézte a kutatót a tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Az elmúlt 20 évben jelentősen javult a rákbetegek túlélési aránya a korai diagnózis és a kezelések kombinációja miatt. De az áttétes rákbetegek túlélési aránya nem változott. A metarrestin hatékony lehet a műtéttel eltávolított daganat utáni kezelésben. Huang kutatócsoportja több mint 140 ezer vegyületet tesztelt a PNC ellen, keresve azt a hatóanyagot, amely képes szétrombolni az áttétes ráksejteket. Amikor rátaláltak a legmegfelelőbbre, tovább módosították, hogy még hatékonyabbá tegyék.
Öt év pedig nagyon hosszú idő az onkológiában: az elmúlt 5 évben több új gyógyszer és ígéretes hatóanyag került terítékre a vastagbélrákban is, s ha csak Magyarországot nézzük, idehaza is szélesebb ma a vastagbélrákos betegek számára rendelhető gyógyszerterápiás paletta, mint fél évtizeddel ezelőtt volt. Azzal a bizakodással kell hát belevágni a kezelésekbe, hogy minden egyes betegnek megvan az esélye arra, hogy javítsa a már ismert statisztikai adatokat. További fontos válaszok a témában: Vastagbélrákot találtak nálam: meggyógyulhatok? Vastagbélrákos betegként mi jelezheti előre a gyógyulási esélyeimet? Vastagbélrákom van: meddig fogok élni? Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítá Facebook csatornáján!
Az Interleukin-2-t az FDA (az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Felügyelet) az áttétes melanoma mellett veserák kezelésére is jóváhagyta. A kutatók számára a következő lépést a vakcina hatékonyságának a növelése jelenti. Remélik, hogy a klinikai teszt eredményei alapján fejleszteni tudják a vakcinát, mégpedig úgy, hogy más immunstimuláló ágensekkel kombinálják, ilyen ágensek pl. az adjuvánsok, a citokinek és az antitestek, amelyek tovább aktiválják az immunsejteket. "Rák esetén ez egyike az első pozitív, randomizált vakcinateszteknek, és az eredmények az előrehaladott stádiumú melanoma esetében szignifikáns előrelépést reprezentálnak. " – összegezte véleményét Kaufman professzor. A vakcina, amennyiben az FDA jóváhagyja, viszonylag olcsó termék lesz, mivel olyan proteinen alapul, amely a legtöbb melanoma esetében jelen van, míg más vakcinákat úgy kellett megalkotni, hogy az egyes betegekhez kellett igazítani. Címkék: melanóma, áttét, immunrendszer, rák, daganat, túlélés, Interleukin, peptid
Terápiák A kolorektális daganatok terápiájában fontos szerepet játszik egy olyan sebész előzetes véleménye is, akinek van tapasztalata a vastagbélrák áttéteinek sebészi kezelésében. Számos specifikus szempontot kell mérlegelni annak eldöntésében, hogy a műtét szóba jöhet-e ilyen esetben, és ha igen, milyen típusú sebészi beavatkozás(ok) végezhető(k). Egy áttétes kolorektális rák műthetőségét befolyásolja: 1. Bármely korábbi kezelés, melyet a beteg vastagbélrákja vagy végbélrákja miatt kapott, illetve az, hogy a rákot most diagnosztizálták első alkalommal, vagy már kiújult 2. A rákos elváltozás a vastagbélből vagy a végbélből indult ki (ennek akkor van jelentősége, ha a beteget korábban még nem kezelték vastagbél- vagy végbélrák miatt) 3. Az áttét(ek), metasztázis(ok) helye 4. Eltávolítható-e sebészi úton az összes áttét a szervezetből az érintett szervek funkciójának megtartásával 5. A beteg általános állapota Ha egy betegnél olyan áttétes vastagbélrákot vagy végbéldaganatot diagnosztizálnak, amely a kezelést követően kiújult, akkor valószínűleg ezt megelőzően volt olyan műtéte a páciensnek, amely során eltávolították a vastagbélben vagy végbélben lévő tumort.
Az injekció (a vakcina) arra indítja az immunrendszert, hogy ismerje fel a proteint és aktiválja a szervezet citotoxikus T-sejtjeit arra, hogy felismerje a rákos tumor felszínén elhelyezkedő antigéneket. A T-sejtek ezt követően enzimeket választanak el, amelyek megkeresik és elpusztítják a tumor sejthártyáját. Az immunerősítő gyógyszer, az Interleukin-2, azáltal javítja a vakcina hatékonyságát, hogy a limfociták termelését stimulálja. A limfocita a fehérvérsejtek egyik típusa, amely testszerte cirkulál. A mennyiségileg több cirkuláló limfocita azt jelenti, hogy több sejt áll rendelkezésre, amelyek elvégzik azt a munkát, amelyre a vakcina "tanította" őket. A klinikai teszt csak Interleukin-2-vel kezelendő "ágába" 94 beteget választottak be, közülük 93-at kezeltek és értékeltek az immunválasz szempontjából. A kombinált csoportban (Interleukin-2 és peptid vakcina) 91 beteget választottak be, de csak 86-ot kezeltek közülük és 85-öt értékeltek a szervezet válasza szempontjából. A klinikai teszt résztvevőinek mintegy 16%-ánál, akik az Interleukin-2 és peptid vakcina kombinációt kapták, azt tapasztalhatták az orvosok, hogy a tumorok kb.
"Meg akartuk találni azt a mágikus hatóanyagot, amely a szörny több részére csap le, nemcsak a fejére, hanem csápjaira, karmaira és farkára" – mondta a kutató.
Az előrehaladott stádiumú melanoma bőrrákban szenvedő betegek számára – a melanoma malignum a bőrrák leghalálosabb típusa – reménykeltőnek bizonyultak annak a nagyszabású klinikai tesztelésnek az eredményei, amelyben az immunerősítő Interleukin-2 gyógyszerrel kombinált vakcinát adtak be a betegeknek. A kombinált vakcináról bebizonyosodott, hogy képes a szervezet válaszának és a progresszió-mentes túlélésnek az arányát javítani. A kutatás eredményeiről a "New England-i Orvostudományi Szakfolyóirat" számolt be. Melanoma esetén ez az első vakcina kísérlet, és az összes rákfajtát tekintve az elsők közül az egyik, melyről igazolódott, hogy a III. fázisú, randomizált klinikai vizsgálat során klinikai előnyökkel bír. "Ez az első eset, hogy egy vakcina előnyösnek bizonyult a metasztázisos (áttétes) melanoma betegek kezelésében. A klinikai teszt nem más, mint a rákvakcina sikerének korai példája. Ha képesek vagyunk arra, hogy felhasználjuk a test saját védekező rendszerét arra, hogy megtámadja a tumorsejteket, akkor arra is képesek vagyunk, hogy olyan mechanizmust biztosítsunk, amely a rákos sejteket kiküszöböli, anélkül azonban, hogy az egészséges szövetet elpusztítaná. "